Fiktív megbízások

Felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés gyanújával hallgatta ki a BRFK Havas Szófia MSZP-s fővárosi képviselőt, mert 2,8 millió forintnyi kifizetést engedélyezett úgy, hogy a szerződésben foglaltak teljesítését nem igazolták.

Havas Szófia MSZP-s fővárosi képviselőt felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés megalapozott gyanújával hallgatta ki a BRFK – értesült a Magyar Nemzet. Horváth Katalin Fanni szóvivő a lap kérdésére megerősítette, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) januári feljelentése alapján már tizennyolc gyanúsítottja van az ügynek. Összesen 32 millió forintnyi közpénz kifizetése után nyomoz a rendőrség.

Havas Szófia az előző ciklusban egészségügyi tanácsnok volt, bruttó 2,8 millió forintnyi kifizetést engedélyezett – a teljesítések igazolása előtt – 2008-ban egészségügyi tanácsadói, szakértői szerződéseknél. A feladatok teljesítését, a jogosultságot okmányok alapján nem ellenőrizte, a 2009-es és 2010-es kifizetéseknél pedig még dokumentumok sem álltak rendelkezésre – írja a Magyar Nemzet.

Horváth Katalin Fanni a lapnak elmondta: a rendőrségre keddre beidézett Havas Szófia nem tett (origo)

A fenyegetés

Egy rögzített telefonbeszélgetés szerint Balázs József gyöngyösi fideszes képviselő azt mondta Gyöngyöspata vasárnap megválasztott jobbikos polgármesterének még a szavazás előtt, hogy a falu nem fog fejlesztési forrásokat kapni. Balázs az Indexnek elismerte, hogy volt ilyen beszélgetés Juhász Oszkárral, de szerinte ez arról szólt, hogy “együtt kell működni egy ilyen kis térségben”. A Fidesz későbbre ígért választ a Balázs Józsefet érintő ügyben.

Forrás oda megy ebben a térségben, amit én jóváhagyok. Amit én nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás. Ezzel az írással meg ezekkel a dolgokkal ezeket a csapokat te elzártad magad előtt, ezt vedd tudomásul. Ilyen stílussal és mentalitással túlságosan sok mindenre ne számítsatok” – mondja Balázs József gyöngyösi fideszes országgyűlési képviselő Juhász Oszkárnak, Gyöngyöspata vasárnap megválasztott polgármesterének egy rögzített telefonbeszélgetésben.

“Különféle polgármesterek vannak a térségben, de egyvalamit senki sem enged meg magának, ha velem akar együttműködni, hogy a személyemet és munkámat gyakorlatilag kritizálja” – hangzik el egy másik ponton. “Ha polgármester akarsz lenni, hogyan fogsz velem így együttműködni” – kérdezi Balázs Juhásztól. “Ha valaki belém rúg, azzal miért működjek együtt?” – mondja megint.

– Tiszavasváriban, ahol jobbikos vezetés van, hat pályázatot adtak be, mind a hat nyert. Ez itt nem működhet? – kérdezi Juhász.
– Nem.
– Ezt ilyen kategorikusan kijelented?
– Kategorikusan – válaszolja Balázs.

Juhász Oszkár az Indexnek azt mondta: a beszélgetés múlt héten, a választás előtt történt. Balázs hívta fel, mert sérelmezte, hogy Juhász lejárató írást közölt róla. Juhász szerint Balázs hangneme fenyegető volt, ezért egy másik készülékkel elkezdte rögzíteni a beszélgetést. A hanganyagot teljes terjedelmében a barikad.hu hozta nyilvánosságra.

Az írás egy helyi lapban jelent meg, melyben Juhász azt nehezményezi, hogy a Fidesz Matalik Ferencnét (a gyöngyöspatai polgármesterségért szintén indult alpolgármestert) támogatja, aki hivatalosan nem a párt jelöltje volt.

Balázs József az Indexnek elismerte, hogy a beszélgetés megtörtént, de az szerinte arról szólt, hogy “együtt kell működni egy ilyen kis térségben”, és azt kifogásolta, hogy miért írt Juhász a személyét sértő módon.

A fenyegetésre Juhász Oszkár már hétfői sajtótájékoztatóján is utalt. Az Index akkor nem tudta elérni Balázs Józsefet, az MTI viszont igen. Balázs akkor még arról beszélt, hogy az elmúlt napokban Juhász a Jobbik polgármesterjelöltjeként hívta fel őt, és arra kérte, vegyen részt a választási kampánygyűlésén. Erre,  mint felidézte, nemmel válaszolt, emlékeztetve a jobbikos indulót, hogy a Fidesznek nincs polgármesterjelöltje a településen. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az időközi választás után országgyűlési képviselőként azzal kíván együtt dolgozni, akinek bizalmat szavaznak a gyöngyöspataiak. Fenyegetés nem történt – jelentette ki.

Juhász a felvételen arról is beszél, hogy több más polgármester is hasonlót tapasztalt Balázzsal kapcsolatban, de az Indexnek nem árulta el, kik ők. Balázs ezzel szemben azt mondta, kifejezetten jó a kapcsolata a térség polgármestereivel, és a közelmúltban is számos pályázatot nyertek el a térség települései, függetlenül attól, milyen vezetés alatt állnak.

Azt Balázs is elismerte az Indexnek, hogy szóba kerültek a pályázati pénzek. “A világ úgy működik, hogy pontosan tudom, melyik településnek mi kell. Ehhez pedig együtt kell működni” – mondta.

A Jobbik kedden lemondásra szólította fel Balázs Józsefet. A párt sajtótájékoztatóján Mirkóczki Ádám szóvivő azt kérdezte: ”Ott tartunk már, mint egy dél- vagy közép-amerikai banánköztársaság, hogy egy-egy politikus kiskirály a saját választókerületében, és ő dönti el, hogy milyen pályázati vagy fejlesztési pénzek hova kerülhetnek?”

A kiszivárgott hangfelvétel miatt az LMP is lemondásra szólította fel Balázs Józsefet. A Fidesz egyelőre nem kommentálta az ügyet, a sajtóosztály későbbre ígért választ.

index.hu

Vesztegetés
Az Eclipse-ügy folyományaként hivatali vesztegetéssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség Eiselt Györgyöt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát. A férfinak, aki akkoriban a a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatója volt, 2009-ben luxusautót bérelt az Eclipse, ami ezután megnyerte azt a hírhedtté vált, 5 milliárdos állami tendert, aminek a vége pénzmosási és adócsalási ügy lett. Az Eclipse projektmenedzsere Pintér belügyminiszter lánya volt, akit nem hallgattak meg az ügyben.
Az MTV híradója szerint hivatali vesztegetéssel gyanúsítja a Belügyminisztérium egyik helyettes államtitkárát, Eiselt Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség.

A gyanú szerint Eiselt György még 2009-ben, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként egy luxusautót kapott használatra egy pályázat későbbi nyertesétől – hangzott el kedd este a Híradóban. Ez a cég volt az Eclipse. A vállalkozás néhány hónappal később, hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárás végén ötmilliárd forintos állami megbízást kapott az eredetiségvizsgálat informatikai rendszerének kidolgozására.

A Figyelő szerint az Eclipse 2007 és 2009 között összesen 8,1 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el titkos közbeszerzési pályázatokon.

A Híradóban közölték, büntetőeljárás indult az Eclipse vezetője ellen is, aki a gyanú szerint az autót bérelte a közlekedési hatóság főigazgatójának. A Belügyminisztériumban megerősítették, hogy a helyettes államtitkárt valóban gyanúsítottként hallgatták ki.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Híradóval azt közölte: a Központi Nyomozó Főügyészség előtt az elmúlt év ősze óta hivatali vesztegetés miatt folyik ez a büntetőeljárás. Ezen büntetőügyben az elmúlt időszakban több gyanúsításközlés is történt – tette hozzá.

Az ügyészség szóvivője azt nem árulta el, hogy kiket gyanúsítottak meg az ügyben.

A Híradóban elmondták azt is, hogy az Eclipse Zrt. vezetőit tavaly márciusban kommandósok fogták el. Pénzmosás és adócsalás gyanúja miatt indított ellenük büntetőeljárást a Vám és Pénzügyőrség. A gyanú szerint az ötmilliárdos állami megrendelésből származó nyereséget fantomcégek hálózatán keresztül próbálták meg eltüntetni.

Itt az Index-cikk a letartóztatásról.

A tavalyi kommandósakcióval egyidőben, 2010. márciusában, házkutatást tartottak a Pintér Sándor-féle Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. (CBSZ) zuglói székházában is, az Eclipse ugyanis ettől a cégtől bérelt irodát. Az ügy ezen kívül azon a szálon is Pintérhez kapcsolódik, hogy az eset idején a mostani belügyminiszter lánya, Pintér Hajnalka projektvezetői beosztásban az Eclipse Zrt. alkalmazottja volt. A Figyelő tényfeltáró cikkei szerint az ötmilliárdos megbízás ügyében ő volt minden teljesítés átadója és ő volt az elsődleges kapcsolattartó személy.

A VPOP szóvivője, Sipos Jenő a Heti Válasz múlt heti számában azt nyilatkozta: az Eclipse-irányítók pénzmosási és adócsalási ügyleteihez nincs köze Pintér Hajnalkának – ezért a vámnyomozók sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatták ki a projektvezetőt.
Forrás: Index.hu

Maradt a hivatalában

Júniusban ajánlotta fel lemondását Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, miután az Eclipse-ügy miatt hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség. Pintér Sándor augusztus elején el is fogadta a felajánlást, hogy még a gyanú árnyéka sem vetülhessen a minisztériumra. A leváltás azonban nem jelentette azt, hogy Eiseltnek a tárcától is távoznia kellett volna, jelenleg is a BM főosztályvezetőjeként dolgozik.

Főosztályvezető lett a Belügyminisztériumban a tárca augusztus elején lecserélt helyettes államtitkára. Eiselt György a jogszabály-előkészítő és koordinációs főosztály munkáját irányítja, mióta helyére Magyariné Nagy Editet nevezték ki.

Eiselt július közepén ajánlotta fel lemondását, azt követően, hogy az MTV Híradójában nyilvánosságra került, hogy hivatali vesztegetéssel gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozók az Eclipse-üggyel hozták kapcsolatba a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát, és azzal gyanúsítják, hogy 2009-ben, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként egy Mercedes sportautót kapott használatra egy pályázat későbbi nyertesétől. A híradások szerint büntetőeljárás indult a cég vezetője ellen is, aki a gyanú szerint az autót bérelte a közlekedési hatóság főigazgatójának.

A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy belügyi vezető helyettes államtitkári megbízatása augusztus 4-i hatállyal meg is szűnt. (A BM honlapján egyébként még nem vezették át a változást.) Pintér Sándor miniszter az üggyel kapcsolatban akkor azt mondta, a Belügyminisztérium érdeke, hogy bebizonyítsa, a gyanú árnyéke sem vetődhet rá. Azt azonban a miniszter nem tette hozzá, hogy a leváltás ellenére Eiseltnek nem kellett távoznia minisztériumból, hanem az apparátus egyik vezetője maradhat továbbra is.

Eiselt az Index kérdésére azt mondta, hogy a gyanúsítás a kormányzati pozícióval volt összeférhetetlen, a köztisztviselőség azonban ebből a szempontból nem ugyanaz, mint egy állami vezetői poszt. Eiselt szerint nem is a miniszter bizalmának kérdése, hogy maradhatott, hiszen az ártatlanság vélelme neki is jár, és folyamatban lévő eljárás miatt nem lehet csak úgy utcára tenni senkit. A volt helyettes államtitkár szerint egyébként az ügyében nyilvánosságra került információk és a valóság messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.

Eiselt állítása szerint nem követett el bűncselekményt, a feljelentések olyan csoportoktól érkeztek, amelyek így akarták ellensúlyozni, hogy bizonyos jogszabályváltozások miatt komoly gazdasági előnyöktől estek el. Eiselt az autóbérléssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a történtek idején magánvállalkozó volt. Felfogása szerint ezért a szituáció ahhoz hasonlítható, mint amikor egy újságíró a lapja által vásárolt számítógépen dolgozik.

Eiselt és Pintér munkakapcsolata amúgy nem új. Eiselt 1990-től az Országos rendőr-főkapitányságon őr-járőrszolgálati osztályvezető-helyettes, majd a jogi osztály vezetője volt. Pintér országos rendőrkapitányként 1993-ban nevezte ki Eiseltet a főkapitányi titkárság vezetőjévé.

Ismét együtt dolgoztak az első Orbán-kormány idején, amikor az akkor is belügyminiszter Pintér előbb miniszteri biztosnak nevezte ki Eiseltet, majd 2000. február és 2002. október között a BM-ben informatikai és távközlési helyettes államtitkár volt. A kormányváltás után nem maradt sokáig a tárcánál, 2002 és 2007 között jogi-igazgatási szervező volt a Jumbo 2002 Kft. képviseletében. 2007 december elsején előbb a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalhoz tért vissza, két héttel később már a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalánál köztisztviselői jogviszonyban elnöki tanácsadó, majd programiroda vezető, 2009. augusztus 1-jétől stratégiai és módszertani főigazgató.

Pintér újabb minisztersége Eiseltet szabályozási és koordinációs helyettes államtitkári poszthoz juttatta a belügyi tárcánál. Erről a mondott le júniusban. (index)

 

Hazaárulással, csalás?
A nyomozó hatóság egyelőre még a meggyanúsítás hírét sem kívánta kommentálni.

Magyar Nemzet szerint hazaárulással gyanúsíthatta meg a katonai ügyészség a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) őrizetbe vett egykori főigazgatóját. A Blikk úgy tudja, hogy Galambos Lajos a gyanú szerint csalási ügyből mosdatta ki Jakubinyi Róbertet, az Egymásért, Egy-másért Közhasznú alapítvány egyik “szülőatyját”.

A Magyar Nemzet csütörtöki számában azt írta, egyelőre nem tudható, hogy pontosan mit követett el az NBH korábbi főigazgatója, mivel a nyomozó hatóság még a meggyanúsítás hírét sem kívánta kommentálni.
A lap emlékeztetett arra, a keddi őrizetbe vételtől számítva az ügyészségnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy eldöntse, indítványozza-e Galambos Lajos előzetes letartóztatását.

A Blikk szerint három ügyben is nyomoznak a többszörösen büntetett előéletű Jakubinyi Róbert ellen. Galambos Lajost a három közül abban az ügyben gyanúsították meg, majd vették őrizetbe, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség 2006-ban vizsgált – írta a lap. A Blikk közlése szerint akkor egy közel kétmilliárdos csalási ügyben nyomoztak Jakubinyi Róbert ellen, de a gyanú szerint ő pénzt adott több nemzetbiztonsági alkalmazottnak, akiknek a közbenjárására megszüntették az eljárást.

Mások érintettsége is felmerül

A Blikknek a nyomozásban érintett egyik szerv munkatársa azt mondta: “ennek az ügynek még csak az előszobájában járunk, mert úgy gondoljuk, hogy a most őrizetbe vett személyen kívül még legalább két titkosszolgálati munkatárs érintettsége merült fel”.

Hozzátette: Galambos pozíció-ja és befolyása önmagában még nem lett volna elég Jakubinyi ügyének megszüntetéséhez, így valószínűsíthető, hogy még feljebb vezetnek a szálak.

A Magyar Nemzet korábban azt írta, Jakubinyi kapcsolatban állt Földesi-Szabó Lászlóval, az Egy-Másért alapítvány kuratóriumának elnökével, a két ember közös múltja akkor kezdődött, amikor Földesi-Szabó László mint rendőrnyomozó éppen azt a Merkantil Banknál feltárt részvénycsalási ügyet vizsgálta, amelyben Jakubinyi a 90-es évek elején gyanúsítottként szerepelt.

Jakubinyi Róbertet az akkori államfő, Göncz Árpád elnöki kegyelemben részesítette, így a 300 millió forintos ügy elítéltjének nem kellett börtönbe vonulnia – írta korábban a Magyar Nemzet.

Az ügyészség nem kommentálta

A Budapesti Katonai Ügyészség szerdán nem kívánta kommentálni a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának őrizetbe vételéről szóló információkat.

A hirado.hu kedden számolt be arról, hogy Galambos Lajost a Budapesti Katonai Ügyészség aznap este gyanúsítottként hallgatja ki.

Linkek
Itt a vég? Viszik a hóhért akasztani – Kuruc.info

A Blikk úgy tudja, hogy Galambos Lajos a gyanú szerint csalási ügyből mosdatta ki Jakubinyi Róbertet, a Magyar Nemzet szerint hazaárulással gyanúsíthatta meg a katonai ügyészség a Nemzetbiztonsági Hivatal – Blikk

Galambos ügye összefügghet a Mol-részvények orosz kézbe kerülésével – Egyelőre csak találgatások láttak napvilágot Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetőjének őrizetbe vételéről és meggyanúsításáról. A katonai ügyészség semmit nem árul el az ügyről. -Echo Tv

A Mol-részvények miatt foghatták le Galambost – A katonai ügyészség továbbra sem árul el semmit Galambos Lajos őrizetbe vételéről. Információink szerint a volt NBH-vezér ügyének … MH

Rabosították Eger expolgármesterét
Ujjlenyomatott vettek és fényképet készítettek a rendőrségen Eger volt polgármesterétől, akit jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével és magánokirat-hamisítással vádolnak. Nagy Imre közölte: tiszta lelkiismerettel áll a vizsgálat elé.
Jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével és magánokirat-hamisítással gyanúsít egy egri férfit a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. Soltész Bálint, a főkapitányság szóvivője pénteken nem cáfolta azt az értesülést, miszerint a gyanúsított Nagy Imre, Eger korábbi szocialista polgármestere.

A volt polgármestert gyanúsítottként kihallgatták a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon, és a szokásos eljárásnak megfelelően rabosították, vagyis ujjlenyomatot vettek tőle, és fényképet is készítettek róla. A heol.hu szerint Deák Boldizsár korábbi fideszes önkormányzati képviselő még 2007-ben tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen bűnszövetségben, hivatali visszaéléssel jelentős kárt okozó csalás, számviteli fegyelem megsértése és közokirat-hamisítás miatt.

Azt állította: bizonyítékai vannak arra, hogy a korábbi, szocialista-liberális helyhatósági, kistérségi vezetés idején jogszabálysértően igényeltek és használtak fel közpénzeket, támogatásokat. A feljelentés szerint a kistérségi szintű pedagógiai szakszolgálati ellátás megszervezésére még 2005-ben úgy pályázott az egri Móra Ferenc Általános Iskola, hogy akkor arra még nem lett volna jogosult.

Nagy Imre nevetségesnek tartja a vádat, miszerint több év után azzal gyanúsítják, hogy az egri kistérségben tanuló gyermekek logopédiai ellátására igényelt normatívával megkárosították a Gyurcsány-kormányt, és “jogosulatlan” előnyhöz juttattak családokat. Hozzátette, ugyanazt mondhatja, mint az akkori vizsgálat során: a kistérség az igényelt normatívát “az utolsó fillérig szabályosan a gyermekekre fordította”, a fel nem használt összeget az államnak visszautalta.

Úgy fogalmazott: megérti, hogy “a nagy múltfeltárás keretében a jelenlegi hatalomnak akár koncepciós perek árán is példát kell statuálnia”. Tiszta lelkiismerettel áll a vizsgálat elé – nyilatkozta Nagy Imre.

A politikus jelenleg a Heves Megyei Közgyűlés tagja, korábban 1998 és 2006 között Eger polgármestere, egyben a kistérségi társulás vezetője volt, illetve 2002-től 2010-ig a város országgyűlési képviselői tisztét is ellátta, szocialista színekben.
hirado.hu

Tömegbe lövetett volna
Kivételesen nem gazdasági bűncselekmény van az SZDSZ-esből Fideszessé lett Nyitray füle mögött. Ennél sokkal hányingerkeltőbb, és aljasabb tett derült ki a nem rég nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvekből. Ő az éles lőszert, a gyilkosságot hiányolta a 2006-os őszi eseményekről, a rendőrök részéről.

Éveken át találgatta a közvélemény, hogy mi lehetett abban a 80 évre titkosított jegyzőkönyvben, amely a 2006-os tévéostrom másnapján az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén történteket tartalmazza. A fülkeforradalom után hatalomra jutott Fidesz most feloldotta a titkosítást, így bárki által elolvasható (itt) a jegyzőkönyv. Csupán a kétharmad okozta gőggel és elbizakodottsággal tudom magyarázni, hogy a Fidesz nyilvánossá tette a dokumentumot, abból ugyanis főként éppen a narancsosokra nézve derülnek ki vérlázító, megdöbbentő dolgok. Semmi meglepő nincs abban ugyanis, hogy a Gyurcsány-kormány képviselői, Szilvásy György (a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter) és Petrétei József (igazságügyi és rendészeti miniszter), illetve az éppen Brazíliában nyaraló országos rendőrfőkapitányt helyettesítő Szabadfi Árpád azt magyarázza, hogy miért nem voltak képesek visszaverni a magyar felkelőket, akik végül győztek, és elfoglalták a tévészékházat. Az viszont már annál érdekesebb, hogy a fülkeforradalmár Fidesz képviselői – akik most a 2006-os jogsértések felelőseinek üldözőiként és szabadságharcos forradalmárként állítják be magukat – a tévéostrom másnapján azt rótták fel az MSZP-s vezetésnek, hogy a karhatalom miért nem verte le durvább, kevésbé liberális módszerekkel a felkelőket. Sőt, azok után, hogy Petrétei József elmondja, hogy – bár egy figyelmeztető lövéssorozat volt – azért nem használtak fegyvert a tüntetők ellen, mert „ha a rendőrség a fegyverét használja, akkor több halálos áldozattal kellene most, ma szembenéznünk”, a Fidesz képviselője mégis a vért hiányolja. Nyitray András, a Fidesz országgyűlési képviselője, a bizottság tagja ugyanis a jegyzőkönyv szerint azt rója fel a rendészeti miniszternek, hogy a rendőrök miért nem használhatták a fegyverüket a tüntetőkkel szemben. Értik ugye? A tévéostrom másnapján, 2006. szeptember 19-én a Fidesz képviselője a titkosított ülésen azért hibáztatja az MSZP-s vezetést, mert az nem lőtt éles lőszerrel a tömegbe. Ma pedig ugyanez a Fidesz kéri számon az akkori vezetésen, hogy miért lőtt gumilövedékkel a tüntetőkre. Micsoda gusztustalan, hazug álszentség ez? Ja, és Nyitray András, neked meg – Petőfi után szabadon – a jó kurvaanyádat!

Jellemző az is, hogy a Fidesz titkosszolgálati vezetője, Demeter Ervin követeli – s ebben a jegyzőkönyv szerint, mélyen egyetértett vele Galambos Lajos, az NBH akkori vezetője -, hogy titkosszolgálati eszközökkel figyeljék meg és kapcsolják le a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és annak vezetőit. Az ülésen az NBH főigazgatója, Galambos Lajos megerősíti azt, amit mi már korábban is tudtunk, hogy a HVIM-et lényegében az alakulása óta megfigyelte és igyekezett felbomlasztani a hazai titkosszolgálat, nem véletlenül tüntettünk 2003 decemberében az NBH épülete előtt (amely egyébként, s ez az ülésen is elhangzott, a történelem első demonstrációja volt a titkosszolgálat ellen). Rendkívül kíváncsi lennék egyébként arra, hogy vajon mi indokolta ebben az időben a titkosszolgálati akciókat ellenünk, hiszen a HVIM ekkoriban indította útjára a Trianon-felvonulásokat, a nemzeti fesztiválokat, s a többi között oktatási eszközöket vittünk Csángóföldre, az elszakított területeken tüntetéseket szerveztünk a magyarok jogaiért. A Nemzetbiztonsági Hivatal melyik nemzet biztonságát szolgálta?

Azt pedig már csak mellékesen jegyzem meg, hogy összetehetjük a két kezünket, hogy a szomszédos államok nem darabolták tovább Magyarországot ebben az időben (bár Izrael meg is szállt minket), hiszen az NBH-t egy olyan dilettáns irányította, aki a jegyzőkönyv tanulsága szerint előbb elmondta, hogy szerény személyemet évek óta figyelik, mégis megjegyzi rólam, hogy néhány éve települtem át Magyarországra. A világhálón vagy a 2005-ben megjelent könyvemben meglehetősen komoly irodalma van a nem titkos előéletemnek, ha már nem nézte meg az adatnyilvántartóban, bárhol egy kattintással megtalálhatta volna a születésem helyét: Szeged. Ez a város pedig a trianoni és párizsi diktátumok után is Magyarországon maradt, tehát sehonnan sem kellett áttelepülnöm. Ennyit a túldimenzionált, a nemzeti oldalon is összeesküvés-elméletekkel és sci-fi elemekkel felturbózott titkosszolgálatokról, s annak idióta főigazgatójáról. Aki egyébként azt is elmondja, hogy már 2006 előtt is külső titkosszolgálati eszközökkel akartak megfigyelni (magyarul le akartak hallgatni, be akartak poloskázni), de azt nem engedte a bíróság. Nos, a tévéostrom és az azóta eltelt idő elegendő volt arra, hogy most már a bíróság is engedélyezze.

Toroczkai László
(Szent Korona Rádió)

Linkek
Egy fideszes 2006-ban a tömegbe lövetett volna? – HVG
Nyitray 2006-ban: a rendőröknek volt okuk lőni – ATV
Hoppá! A Fidesz szerint a tüntetők közé kellett volna lőni 2006-ban- Vponline.hu